Dátum: 2017 október 21. (szombat) | Orsolya

UTE Atlétika szakosztály története

1896-ban avatták fel Budapesten a Millenáris pályát. Itt, valamint az Orczy-kertben zajlottak a századvég első szabadtéri atlétikai versenyei. Ebben az időszakban az UTE, a palotai erdőben megrendezett tornaversenyein – kiegészítő programként – atlétikai bemutatót szervezett. Legnagyobb sikere a rúdugrásnak volt, ahol a győztes 210 cm-t ugrott. 1901. június 30-án rendezte meg egyesületünk az első nyilvános atlétikai versenyét. A pályát a verseny délelőttjén a versenyzők saját maguk alakították ki.

Kimérték a futószámok távjait, megásták a magas- és távolugrás helyét, kijelölték a start és célvonalakat, a súlydobó négyszöget. Reggeltől délig ástak, fúrtak, faragtak, meszeltek, hogy aztán délután versenyezzenek. Egy-egy sportoló 4-5 számban is indult. Kéméndy Ernő, a verseny pályabírája négy aranyérmet szerzett. A Magyar Atlétikai Szövetség 1903-ban vette hivatalos nyilvántartásba az Újpesti Torna Egylet atlétáit és három évvel később 1906-ban Kéméndy Ernő megnyerte a klub első atlétikai bajnokságát. Ekkoriban rajta kívül még sok dicsőséget szerzett: Salgó Jenő, Sebők Marió, Barna Sándor és Lánczy Zoltán. Az I. Világháború után nagyon nehezen állt talpra a szakosztály, időnként a teljes megszűnés veszélye is fenyegette, de 1926-tól Spindler Viktor és Szabó Dezső irányításával újból felélénkült az újpesti atléta-élet.

Ebben az időben 48 versenyzőnk volt. A szenior csapat kerületi versenyt nyert. Tagjai: László Miklós vizipólós, Ritter Frigyes tornász és műugró, Kercsof, Pfeifer, Kiss Ferenc, Jónák és Székely György. 1929-ben 63 atlétánk indult a különböző versenyeken. Forgách László 1930-ban megnyerte a 100 méteres síkfutás ifjúsági bajnokságát és az ifjúsági mezei csapat is bajnok lett. Ekkor kapcsolódott be Korenek János edző, aki nagy érdemeket szerzett a szakosztály fejlődésében. Ebben az időszakban lett először a nemzeti válogatottaknak UTE–s tagja: felnőttben Sugár István, ifiben Forgách László, Beliczay Albert, Görög László és Sárvári Rezső. 300 méteren Sugár István országos csúcsot futott, 34,6 másodperccel. Sportolóink száma 71 főre emelkedett. 1930-ban új elnöke lett a szakosztálynak Aschner János személyében, aki nagy segítséget adott az atlétáknak. Ujfaluczky József edző irányításával sok jó eredmény született. Az egyesületi rangsorban 84 egyéni indulóval az ötödik helyen végeztünk. 1932-ben Szabó József 736 cm-es eredménnyel nyert országos bajnokságot távolugrásban. 1933-ban Forgács László 10,6 mp-es országos rekorddal nyerte a 100 méteres síkfutás, Fekete Imre pedig 13,77 –el a hármasugró országos bajnoki címet. Ebben az évben az egyesületközi bajnokságban a BBTE mögött a II. helyen végeztünk. 1934-ben Dombovári Sándor távolugrásban 733 cm-el nyerte meg a bajnokságot és ebben az évben tűnt fel az alig 17 esztendős Híres László, aki 3000 méteres síkfutásban nyerte első ifi- bajnokságát. 1935 és 1937 között a szakosztály vezetői a tömegesítésre helyezték a fő hangsúlyt és ebben az időszakban elsősorban a váltókban és a csapatversenyekben szerepeltünk eredményesen.

1938-ban Híres László már a felnőttek között is a legjobb lett, a 3000 méteres akadályfutást 9:48,2-es idővel nyerte. A 10.000 méteres bajnoki címet Szilágyi Jenő 30:50,6 másodperccel nyerte. Az 1939-es év felnőtt bajnokai: Híres László 1500 méter 3:55,4 és 3000m akadály 9:39,4 Szilágyi Jenő mezei futás 32:30,6 mp. 1941-ben Csányi György sprinter robbant be az élmezőnybe és két bajnoki címet szerzett: 100 méteren 10,6-al, 200-on 21,8-al győzött. Mellette Eper Imre is bajnok letta kis mezei távon 11:54,2-es idővel. 1942-ben a Maratoni bajnoki címet hódítottuk el: Kiss József 3:02:27,0. 1943. Híres László ismét két bajnoki aranyat nyert, 1500 méteren 3:57,4 –el, kis mezei futásban 12:12,0 idővel lett a legjobb. Első gyalogló bajnokunk pedig Kapusi János lett, aki 50 km-en 5:08:12,2-vel győzedelmeskedett és 1944-ben is aranyérmes lett.

Másik bajnoki címünk ismét Híres László nevéhez fűződik, aki kis mezein 12:03-al győzött. Szerencsére a háború sem tudta megakadályozni versenyzőinket abban, hogy az UTE atlétikai bajnokságainak számát tovább gyarapítsák. 1945-ben Csányi György 100 méteren 11,1 mp-et, 200 méteren 23,1 mp-et futott a bajnoki aranyért. Kiss József Maratonin diadalmaskodott 2:56:54,0 idővel. Idejét tovább javítva – egy évi szünet után – 1947-ben 2:41,46,6 másodperccel szerezte meg újabb bajnoki címünket. 1948-ban Csányi György 100 méteren 10,8-al nyert, mellette Jeszenszky László 3000 akadályfutásban 9:24,2 idővel lett bajnoki aranyérmes. 1949-ben három bajnokságot nyertünk: Csányi György 100 méteres síkfutás 10,7 mp; 200 m 22,2 mp Híres László 3000 m akadály 9:33,0.

Sportolj velünk az UTE szakosztályaiban!

1%

Mi az, amivel megőrizheted a gyermekeid egészségét?
Mi az, amivel segítheted olimpikonjaink felkészülését?
Mi az, amivel segítheted kedvenc klubodat?
Mi az, amit igyen adhatsz tavalyról?

UTE az utánpótlásért Adószám: 18165159-1-41